Te sem vagy biztos benne, hogy is hívják ezt a különleges gyümölcsöt?

Esetleg nem is ismered?

Akkor valószínűleg a fiatalabb generációhoz tartozol.

Pedig ez egy régi, magyar gyümölcs. Az én gyermekkoromban minden falusi kertben volt, aztán jól elfelejtődött. 

Ha szereted a hagyományos ízeket, esetleg szép fát szeretnél ültetni a kertedbe, ami díszként is szolgál, akkor ezt a növényt neked találták ki.

 

Birsalma, az újra felfedezésre váró különlegesség

A birsalma története nagyon érdekes. 

Amikor elkezdtem ezt a cikket írni, úgy gondoltam elolvasok mindent a témával kapcsolatban és lehetőleg hiteles forrásból. Nem akartam az internetről kimásolni angol és egyéb nyelvekről hevenyészve lefordított szöveget. Hát, nem volt könnyű dolgom.

Rögtön elhatároztam, haladok a korral, tehát modern eszközökhöz nyúlok. Elsőként megnéztem a wikipédiát, de úgy felidegesítettem magam, hogy nem is olvastam tovább.  A birsalmasajt szerintük úgy készül, hogy a birsalmát megfőzik és kását készítenek belőle. Kását??? Jajj, jajj, és jajj.

Ezek után elővettem a klasszikus tájékozódási pontot, a Révai Lexikont, amiről azt kell tudni, hogy „a mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája”. Szuper. Másolom is ide, hogy mit találtam:

“Birs( Cydonia), a rózsafélék családjába tartozó cserjék. Kemény, illatos almatermésüket befőzik, s birsalmasajtot készítenek belőle.”

Ezzel még nem elégedtem meg, ezért elővettem a Természettudományi Kislexikont. Ez már egy kicsit bővebben kifejti a témát:

“Birs: (Cydonia oblongata): növény, Kelet mediterránból elterjedt körte vagy alma alakú gyümölcs. Sokféleképpen hasznosítják termését, többnyire befőzik, esetleg sütik. Maghéja elnyálkásodik. Gyógyszer- és kozmetikai alapanyag. Kemény fája esztergályozásra alkalmas.”

Ezt még mindig kevésnek találtam, ezért beleástam magam Az integrált gyümölcstermesztés című könyvbe, amit Soltész Miklós írt tankönyvként. Ebből is idézek néhány sort:

“A birs a Pomoideae (almafélék) alcsaládjába tartozik, tudományos neve Cydonia oblonga Mill. Termesztett fajtáink ennek a fajnak a leszármazottai. A birs egyes szerzők szerint több mint négyezer éve ismert növény. Őshazája nagy valószínűség szerint Perzsia, Turkesztán, illetve a Kaukázus vidéke, ahol 600-700 méterrel a tengerszint felett is megtalálható. Vadon inkább a folyók, tavak partján találkozhatunk vele, ritkábban a déli domboldalakon. Ma már az egész világon elterjedt.

Nyersen ritkán fogyasztjuk, húsa kemény, íze fanyar, savanykás. Feldolgozva birssajt, kompót, zselé, cukorkatöltelék, gyümölcsíz és a nagyon kedvelt ivólé formájában kerül asztalunkra. A gyümölcsfeldolgozó ipar szívesen használja aromagazdagsága és magas pektintartalma miatt. Gyümölcse 7-13% cukrot, 1,5-3,5% pektint és 12-24 mg-% C-vitamint tartalmaz. P-vitamin-tartalma pedig eléri a 300 mg-% értéket.”

További kutatómunkát végezve, kiderült, hogy a Balkánon az élet, a szerelem és a termékenység jelképe a birs.

  1. Pius pápáról (1566–1572) írnak még a nemzetközi szakirodalomban, mint aki már-már szenvedély szinten élvezte és fogyasztotta a birsből készült csemegéket (sajtot, kompótot, lekvárt).

Első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn egy besztercei szószedetben, ahol még „coctanum” szóval illetik, majd 1405 körül már „bisalma” néven jelenik meg.

Melius Juhász Péter 1578-ban Herbarium nevű könyvében már ír róla, mint gyógyító hatású fáról. Egy neves botanikus-kertész jezsuita (Lippay János) a Posoni kert című művében (1667) már részletesen leírta magát a fajt. Ez tekinthető a birs első és pontos leírásának, noha jegyzékekben és szótárakban már korábban is szerepelt. a XVII. században jelenik meg a birs olyan értékes gyümölcsfaként, melyet határjelnek használtak. A magyar nemesi konyhában a XVII. századtól húsok mellé tálalták.

N.Nagyváthy János magyar gazdasszonyoknak írt háztartási szakkönyvében már 1830-ban részletesen ír a birsalmasajt készítéséről, amit akkor még „száraz liktárium”-nak hívtak.

Birs, birsalma vagy birskörte – mi a különbség?

A fajtákat általában a termés alakja szerint különböztetjük meg. Ha a termés alma alakú, akkor birsalmáról, ha körte alakú, akkor birskörtéről beszélünk.

A meghatározást nehezíti az is, hogy ugyanaz a fa egyik évben körte alakú, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket terem.

Ez a tény részben a kifejlett magvak számával függ össze, a kevés magvú gyümölcsök mindig megnyúltabbak. Az alakot és a méretet megváltoztathatja a gyümölcsberakódottság mértéke is. A termésberakódottság hatással van az érési időre is. A keveset termő fákon a gyümölcs korábban érik.

És, hogy még bonyolultabb legyen a dolog, tovább csoportosítva, további 2 formát is találunk a birsek között.

A birsgyümölcsnek alak szerint összsesen négy formája alakult ki, amihez hozzáteendő, hogy a birsnek azonos évben termőhelyek és a fán belüli helye, méginkább az évjáratok függvényében nagy heterogenitást is mutat. A négy alaktípus a következő: almaalakú,  körtealakú,  bordázott és tojásalakú. 

(Forrás: A BIRS ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON Surányi Dezső NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézet 2014.)

Tehát összességében elmondhatjuk, hogy mindegy milyen formájú a birs, a köznyelvben a birsalma elnevezés vált általánossá. De legalább mostmár tudományosan is megnéztük, hogy tartalmát tekintve

nincs különbség a birsalma és a birskörte között. 

Birsalma fajták

A világon körülbelül 40-50 birsfajtát szaporítanak, de közülük is csak 10-15 fajta közismert. Hazánkban főleg az alábbi fajtákat lehet megtalálni a kertészetekben:

  • Bereczki birs. Világszerte ismert régi magyar fajta. Félegyházán nemesítették 1883-ban.  Érési ideje középkorai, szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig fogyasztható. Húsbarnulásra (taplósodásra) hajlamos, gyümölcse egyes években rövidebb ideig tárolható. Gyümölcse nagy (300-350 gramm), megnyúlt körte alakú vagy tojásdad.Felülete erősen molyhos, zsíros. Héjszíne éretten aranysárga, húsa fehéressárga, kemény, gyengén leves, illata erős. Íze édes-savas. Húsa főzéskor megpirosodik és erősen illatos lesz a belőle készült kompót, lekvár vagy a birsalmasajt. Fája felfelé törő, erős növekedésű. Koronája széthajló félgömb. Nagy levelei megnyúltak, világoszöldek, a nyárslevelek feltűnően hosszúak, lecsüngők, hólyagosak. A Bereczki birs a termőhely iránt igénytelen, csak a nagyon száraz, meszes talajokat nem szereti. Igen ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta. Termőképessége közepes.
  • Konstantinápolyi birs. Ismeretlen származású, az egész világon elterjedt, nagyon régi fajta. Hazánkban a Bereczki birs mellett a legnagyobb arányban termesztik. A fajta neve alatt változó alakú gyümölcsökkel találkozhatunk, ezért feltételezzük, hogy az elnevezés fajtakört takar, illetve más fajtákat is termesztenek e név alatt. Szeptember végétől szüretelhető, ha gyümölcse nem reped fel, megfelelően tárolható december–januárig. Viszonylagos igénytelensége, korai termőre fordulása, megbízható terméshozama és jó feldolgozási minősége miatt terjedt el. Gyümölcse középnagy (200-250 gramm), ritkán nagy. Alakja típusától függően változó. Általában szabálytalan alma vagy zömök körte alakú, teljes felületén bordázott, középen a legszélesebb. A gyümölcs erősen molyhos, zsíros tapintású. Héja sárgászöld. Fehéressárga húsa félkemény, lédús, édes-savas, erősen illatos. Aszályos időben fejlődött gyümölcse fanyar lesz. Tárolás alatt taplósodásra hajlamos. Fája fiatal korban erős, később gyengébb növekedésű (4-5 méter magas). Koronája szétnyíló, félig felfelé törő. Középnagy levelei a kihajtás után ezüstösen molyhosak, később sötétzöld színűek lesznek. A talaj iránt a Bereczki birsnél igényesebb, télálló, szárazságtűrő fajta.
  • Champion. A százhúsz éve ismert fajta Amerikából terjedt el. Korán termőre forduló, kiegyenlített hozamú fajta. Befőtt és ivólé készítésére kiválóan alkalmas. Középidőben, szeptember végén, október elején szüretelhető, decemberig fogyasztható. Gyümölcse a közepesnél nagyobb (250-350 gramm), zömök körte alakú, a csésze felé hirtelen keskenyedő, felül enyhén, alul középerősen bordás. Csészemélyedése tölcsér alakú, középmély, pereme erősen bordázott. Héja csaknem sima, molyhos, szedésre érett állapotában zöldessárga, éretten narancssárga. Húsa sárgásfehér, kemény, közepesen lédús, édes-savas. Intenzíven, erősen illatos. Jó minőségű gyümölcsében alig van kősejt. Fája középerős növekedésű, koronája félig felfelé törő, laza. A hosszú termő gallyak széthajlanak, a gyümölcsök így a szélveréstől károsodhatnak. Levelei nagyok, szélesek, csaknem kör alakúak, levéllemeze lehajló, hólyagos. Igénytelen, de legjobban a termékeny, kötöttebb, nyirkos talajokat szereti. Eddigi tapasztalataink szerint a fagyot kevéssé bírja.
  • Angersi. Francia eredetű fajta. Hozzánk Ukrajnából került be, de elvétve a hazai kertekben is előfordul. Korai érésű fajta, időben, szeptember közepén leszedve gyümölcshúsa nem barnul meg a feldolgozás alatt. Megkésett szedés esetén a húsa már a fán is megbarnulhat. Gyümölcse gömbölyű, középnagy (200-300 gramm), felülete közepesen bordázott. Héja aranysárga színű. Kemény húsa sárgásfehér, közepesen leves, édes, illatos, alig kövecses. Fája gyenge növekedésű, koronája széthajló, ritka. Levelei hasonlóak a Championéhoz, de annál kisebbek, világosabbak. Csak tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, levegős, meleg talajon termesszük. Korán termőre fordul és igen bőtermő.
  • Portugál birs. Régi, világszerte elterjedt fajta. Valószínűleg Portugáliából származik, de az biztos, hogy Angliában már 1611-ben ismert volt. Középidőben, szeptember végén, október elején szedhető, decemberig fogyasztható. Korán termőre fordul, rendszeresen terem. Közepes méretű (200-300 gramm) gyümölcse zömök körte alakú, felülete enyhén bordás. Héjszíne éretten sárgászöld. Húsa sárgásfehér, ropogós, édes-savas, aromás, enyhén fanyar. Kiváló minőségű ivólé készíthető belőle, de tudni kell, hogy a színe főzés hatására sötét piros, bordó lesz.  Fája gyengébb növekedésű, koronája szétterülő. A talaj iránt igényes. Mérsékelten fagyálló és szárazságtűrő fajta.Előnye, hogy nagyon jól tűri a szelet, nem hullik. Viszont a gyümölcse repedezésre hajlamos. 
  • Leskováci birs. Jugoszláviából származó, nálunk házikertekben ritkábban fellelhető fajta. Középidőben, szeptember végén, október első felében érik. Decemberig, januárig fogyasztható. Korán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem. Gyümölcse igen nagy (300-500 gramm), alakja változó, a tetszetős körteformától az almaalakig sokféle előfordul. Felülete bordás, alig molyhos, éretten zsíros tapintású. Héja sárga színű. Húsa fehéressárga, gyengén leves, a magház körül erősen kövecses. A tárolás alatt taplósodik. A befőzés után húsa gyakorlatilag megtartja eredeti színét, világos sárga marad. Íze édes-savas, a Bereczki birsénél kevésbé aromás. Fája erős növekedésű. Széthajló koronája lapított gömb alakú. Levelei aprók, sötétzöldek. A termőhely iránt igénytelen, de a hűvösebb talajokat jobban kedveli. Érés előtt a szélre nagyon érzékeny, hamar lehullik. 
  • Mezőtúri birs. Ismeretlen eredetű fajta. Korán fordul termőre, termőképessége kiváló. Érési ideje kései, általában október közepén szüretelhető. Zöldessárga gyümölcse középnagy (200-230 gramm), szép, szabályos gömb alakú vagy kissé kúpos, alig bordázott, vagy alma alakú. Húsa szilárd, jó illatú és zamatú, alig kövecses. Jó befőtt és kiváló lé alapanyag. Fája középerős növekedésű. Koronája félig felfelé törő, ritka. Levelei tojásdadok, hegyesek, közepes méretűek. Levélnyele rövid. A talaj iránt nem különösebben érzékeny és a tavaszi fagyokat is jól tűri. 

Melyik fajtát válaszd?

Ha birsalmafát szeretnél ültetni, akkor azt javaslom, hogy vegyél többfélét, mert egyrészt kicsit eltérő időben virágoznak, ami jól jöhet korai fagyok esetén. Az egyiknek elviszi a virágját a fagy, a másik még teremhet. Másrészt a szedési idejük is eltér egy kicsit, így aztán elhúzhatod a szüret idejét is. Nézd meg a fa koronáját, fontold meg a termőképességét, a termés nagyságát, mennyiségét, és ezen információk alapján vegyél csemetét. 

A birsfák a 3-4. évtől kezdenek termőre fordulni. A 6-8. évtől pedig teljes a termőkor, bár a terméshozamok még kicsit növekedhetnek. 

A birsalmafa szerintem gyönyörű virágzáskor is, amikor pedig sárgállik és illatozik rajta a gyümölcs kifejezetten gyönyörű. Ha rám hallgatsz, tuja helyett inkább ilyet ültess. 

Birsalma szedési ideje, birsalma érése

A birs szedési ideje fajtától, termőhelytől, évjárattól, időjárástól is függ. A fenti fajtákat ha megnézed, látszik, hogy eltérő az érési idő. A szürettel nem szabad megvárni az aranysárga szín teljes kialakulását, mert ilyenkor a hús már gyakran barnul. Akkor kell leszedni, amikor a zöld szín sárgára, sárgászöldbe vált át.

A birs gyümölcse 1-2 fokos hidegben megfagy, ezért nem szabad sokáig várni a szedéssel.

A gyümölcs amikor már érett, könnyen hullik. A hullott gyümölcs gyorsan romlásnak indul, ezért azonnal fel kell dolgozni. A gyümölcs héja érzékeny a nyomódásra, a dörzsölésre, hamar megbarnul. A szedésnél nagyon kell vigyázni, hogy ne nyomjuk meg kézzel, illetve nem szabad dobálni, mert csúnya barna foltok képződnek rajta.

A birsalma vásárlása, tárolása

A birs őszi gyümölcs, ahogy olvashattad fentebb, fajtától függően, általában október elejétől érdemes keresni a piacokon.

Utóérő gyümölcs, ami azt jelenti, hogy hónapokig tárolható és még közben aromásodik, érik. Az optimális szüreti időben leszedett birsalma egy-két fokos hőmérsékleten, 90% körüli páratartalom mellett 2-3 hónapig tárolható.

Érdemes körülnézni ismerősi körben is, mert sokan nem is tudják milyen kincs van a kertjükben. Kis szerencsével lehet olyan rokon vagy éppen szomszéd, akinek fogalma sincs róla, mire jó a birsalma. Nekem is van egy olyan ismerősöm, akinél kiderült, hogy évek óta ott rohadt a fa alatt a termés, mert megkóstolták nyersen és nem ízlett nekik. Arról meg fogalmuk sem volt, hogy nem nyersen kell fogyasztani.

A birsalma jótékony élettani hatásait tekintve egy kiváló gyümölcs. Egészséges a fogyasztása. Szép a fája, szép a virága, szép a termése. Ja, és feldolgozva nagyon finom. Bár kissé nehéz vele bánni, de a végeredmény mindenképpen megéri. 

Én leginkább birsalmasajtnak és lekvárnak szeretem. Mindenképpen kóstold meg, ha még nem ismered. Nézd meg én milyet készítek és akár rendelni is tudsz tőlem ezen az oldalon. 

A birsalma egy sokféleképpen felhasználható, illatozó, csodás növény. Mindenképpen köss vele közeli barátságot. 

A honlapomon további cikkeket olvashatsz, rendelhetsz, recepteket nézegethetsz. Én imádom a birsalmát és a belőle készült finomságokat is. Remélem te is a rajongók közé tartozol, vagy fogsz tartozni.